Utazás stressz nélkül: így támogatható a munkavállalók mentális egészsége az üzleti utak során

A Mentális Egészség Hete (2025. május 19-25.) alkalmából különösen aktuális kérdés, hogyan hatnak az üzleti utazások a munkavállalók pszichés jóllétére – és mit tehet a munkáltató annak érdekében, hogy az utazás ne plusz megterhelés, hanem valóban értelmes és hatékony része legyen a munkavégzésnek.

A Mentális Egészség Hete egy nemzetközi kezdeményezés, amely minden év májusában hívja fel a figyelmet a lelki jóllét fontosságára, és arra ösztönöz, hogy egyéni és szervezeti szinten is komolyan vegyük a pszichés állapot védelmét.

A stressz nem (csak) a tárgyalóban kezdődik

Bár az üzleti utak gyakran a szakmai siker kulcsmomentumai, a hozzájuk kapcsolódó szervezési feladatok, az utazási idő, az idegen környezet, az időeltolódás vagy az elvárások miatti nyomás mind hozzájárulhatnak a munkavállalói stressz növekedéséhez. A legtöbben nem csak a tárgyalásokra készülnek: az utazás előtt és alatt is dolgoznak, és sok esetben úgy érzik, nincs lehetőségük valódi regenerálódásra.

Miben különbözik az üzleti utazás a szabadidős utazástól?

Fontos különbség, hogy míg a szabadidős utazás célja a kikapcsolódás, addig az üzleti utazás egy munkafolyamat része. Az utazó nem válogat szállást hangulat alapján, nem választja meg szabadon az indulás időpontját, és sok esetben nem ismeri a célállomást. A program sűrű, a napirend kötött, az eredmények pedig azonnali elvárásként jelennek meg. Ehhez társulhat a szociális izoláció érzése, különösen hosszabb távollét vagy gyakori utak esetén.

Milyen tényezők növelik a mentális terhelést?

Szűkös időkeretek: korai indulás, késői érkezés, kevés pihenőidő
Kiszámíthatatlanság: járatkésések, szállásproblémák, váratlan módosítások
Digitális túlterhelés: folyamatos elérhetőség, online meetingek utazás közben is
Elvárások torlódása: munkahelyi feladatok + az utazás logisztikája egyszerre
Társas magány: egyedül utazni egy idegen városba, nyelvi-kulturális különbségekkel

Hogyan támogatható a mentális jóllét?

Az utazás elkerülhetetlen része sok munkakörnek, de nem kell, hogy nyomasztó legyen. Néhány átgondolt lépéssel sokat tehetünk azért, hogy munkatársaink kiegyensúlyozottabbak maradjanak az utak során.

Tervezés emberséggel

Ne csak az ár és a hatékonyság alapján válasszunk járatot vagy szállást. A munkavállaló testi-lelki állapota szempontjából sem mindegy, hogy hajnalban kell kelnie, vagy hogy van-e ideje megérkezés után kicsit akklimatizálódni.

Pihenőidő biztosítása

Ha valaki utazás közben is dolgozik, az nem számít pihenésnek. Érdemes a hosszabb utak után biztosítani egy regeneráló napot, vagy legalábbis rugalmas munkaidőt a visszatérést követően.

Támogató kommunikáció

Fontos, hogy az utazó tudja: bármilyen probléma esetén számíthat a céges háttértámogatásra. Ez csökkenti az izoláció érzését és a krízishelyzetekben való túlzott egyéni felelősségérzetet.

Mentálhigiénés tudatosság

Nem mindenki reagál ugyanúgy az utazás terheire. Érdemes a vállalaton belül beszélni ezekről a tapasztalatokról, lehetőséget adni a visszajelzésekre, és akár tréningekkel vagy belső workshopokkal támogatni a mentális egészséget.

Tisztességes elvárások

A távolság nem jelent elérhetetlenséget – de nem is jelenthet 0–24-es rendelkezésre állást. Az üzleti utazókra is vonatkozik a munkaidő, a pihenés és a kikapcsolás joga.

A mentális egészség nemcsak a magánélet kérdése. A vállalati kultúra részeként kell kezelni, különösen ott, ahol a munkavállalók fizikailag is rendszeresen kimozdulnak a megszokott környezetükből. Az üzleti utak akkor igazán hatékonyak, ha az ember is jól érzi magát bennük.