Hogyan tehetők fenntarthatóbbá az üzleti utazások? | Beszélgetés a Greendex.hu podcastjében

A Greendex.hu online fenntarthatósági magazin podcastjénak vendége volt Horváth Balázs, a Weco-Travel ügyvezető igazgatója. Az adásban többek között szó volt arról, hogy milyen környezeti terhelést okoz az idegenforgalom és az üzleti turizmus, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a kibocsátások csökkentésére, hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdéséhez a céges utazásokat igénybevevő vállalatok, és hogy üzleti utaztatóként hogyan tudja segíteni partnereit a Weco-Travel a fenntarthatóság felé vezető úton.

A teljes beszélgetés meghallgatható a podcast-platformokon (Spotify, Apple Podcasts, Google Podcast), a beszélgetés összefoglalója pedig az alábbiakban olvasható.

• Miért fontos a fenntarthatóságról beszélni az utazás kapcsán? Miért kell az üzleti utazókkal külön foglalkozni?

Az idegenforgalom jelentősen hozzájárul a globális szén-dioxid kibocsátáshoz: becslések szerint a teljes globális CO₂ kibocsátásnak kb. 8-10%-a a turizmusból származik. Ebben az értékben mindent részterületet beleszámítanak (a közlekedést, a szállás, transzferek és egyéb a kapcsolódó földi szolgáltatásokat), ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ennek közel 90%-át a légiközlekedés adja. Ebből következik, hogy ha zöldíteni szeretnénk a turizmust, akkor elsősorban a repüléssel kell kezdeni valamit.

Korábbi becslések szerint a légiközlekedésen belül az üzleti célú utazások arányát kb. 20%-ra tették, de újabb kifinomultabb mérések szerint ez a szám valószínűleg jóval magasabb. Egy üzleti utazás karbonlábnyoma logikusan végiggondolva magasabb lehet, mint egy szabadidős utazóé. Például egy légi utas karbonlábnyomát meghatározza, hogy mennyi helyet foglal a repülőgépen, és egy ülés a business classon nyilvánvalóan nagyobb helyet igényel, mint a turistaosztályon.

Az üzleti utazóknak a karbonlábnyoma az arányaiban nagyobb annál, mint ahányan vannak, szemben a szabadidős utazókkal. Ebből következően az üzleti utazók az utazási szokásainak megváltoztatásával nagyobb hatást is lehet elérni, amelyek a fenntarthatóság irányába mutatnak.

• Melyek azok a lépések, amit egy üzleti utaztató tehet, hogy az ügyfelei fenntarthatóbban utazzanak?

Először is adatokkal tudunk szolgálni az ügyfeleknek arra vonatkozóan, hogy az adott utazásuk, vagy egy bizonyos időszakra vonatkozó utazásaik összessége mekkora szén-dioxid kibocsátást jelent.  Ezután a céggel közösen el lehet gondolkozni azon, hogy milyen megoldások lehetnek a csökkentésre vonatkozóan.

Egyik lehetőségként jogosan merülhet fel az utazások számának a csökkentése. Utaztatóként ennek nyilván nem örülünk, de azt hozzá kell tenni, hogy például a pandémia előtti utazások száma már túlzásnak volt tekinthető. Közismert, hogy a covid-járvány után is velünk maradtak az online megbeszélések, amik érezhetően csökkentik az üzleti utazás volumenét.

Üzleti utaztatóként ott jövünk a képbe, hogy ha utazni kell, akkor ezt hogyan lehet a lehet legkevesebb környezetszennyezéssel megoldani?

Egyre inkább teret nyernek a repüléshez képest az alternatív közlekedési eszközök. Rövid távon mindenképpen meg kell említeni a vonatot, mint a légiközlekedés alternatíváját. Egy utasra levetítve repülővel utazva tízszer annyi CO₂ kerül a levegőbe, mint vasúti közlekedés esetén, ráadásul a vonat általában jóval olcsóbb is. Ha pedig mindenképpen légiközlekedéssel utazunk, akkor nem mindegy, hogy mennyire új repülőgépet választunk. Mivel a gépek a le- és felszállásnál okozzák a legnagyobb környezetszennyezést, ezért az is sokat számít, hogy egy adott úti célra átszállással vagy átszállás nélkül repülünk el.

Emellett a légitársaságok is különböző fejlesztésekbe fogtak, az egyik a fenntartható repülőgép-üzemanyag vagy Sustatinable Aviation Fuel (SAF) elnevezésű bioüzemanyag, ami különböző hulladékok és ipari melléktermékek, például fáradtolaj, hulladékok, fa maradványok újarahasznosításával készül. Ennek a hagyományos kerozinnal szemben 80%-kal kevesebb a károsanyag kibocsátása a teljes életciklusra vonatkoztatva.  A SAF hátránya, hogy jóval költségesebb: a hagyományos üzemanyagokhoz képest 3-4-szerese az előálltás költsége, és nem látszik olyan technológia, amivel ezt jelentősen le lehetne szorítani. Bár jól keverhető a hagyományos üzemanyagokkal, jelenleg a világ teljes légiüzemanyag-felhasználásának nem éri el az 1% -át. Szakértők szerint a SAF átmeneti megoldás lehet az elektromos vagy hidrogénmeghajtású gépek előtt, bár az még scfi kategóriának tűnik.

Másik gyakran említett megoldás az ún. offsetting vagy ellentételezés. Ilyenkor nem a károsanyag-kibocsátást csökkentik, hanem a megtörtént kibocsátást mértékét megmérik, és ellentételezik valamilyen tevékenységgel. Például kiszámolják, hogy a kibocsátott mennyiség elnyeléséhez mennyi fát szükséges ültetni. Ezzel szemben kritikaként azt szokták megfogalmazni, hogy a számítások a fa egész élettartamot veszi figyelembe, ami a valóságban előre nem garantálható. Másrészt megkérdőjelezhető lehet az is, ha a faültetés körülményei nem fenntarthatóak. A módszer alacsony hatékonysága miatt sok szakember nemet mond az offsettingre.

Egy lehetőség a csökkentésre az is, ha több utazás helyett, kevesebb, de hosszabb utakat tervezünk. Erre jó példa a bleasure (a business és leisure szavak összevonásából) utazások megjelenése, ahol egy üzleti utazást összekapcsolunk szabadidős tevékenységgel. Ha ugyanis ezzel megfelezzük a repülések számát, azzal a a kibocsátást is megfeleztük.

• Hogyan állnak hozzá az üzleti utazásokat igénybe vevő cégek a fenntarthatóság kérdéséhez?

A tavasz folyamán a Weco-Travel ügyfelei között végzett felmérésből két vonulat látszik kirajzolódni. Egyrészt a nagyobb, multinacionális cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóság kérdésére, náluk központilag van meghatározva a stratégia, és tőlünk is ezek alapján kérik az adatokat. Másrészről a kisebb és közepes vállalkozásoknál már kevesebb aktivitás látszik. Ez magyarázható azzal, hogy a fenntarthatóság sok esetben többe kerül, és ezek a cégek a fenntarthatóságok még a költséghatékonyság elé helyezik.

Ezzel együtt több pozitívumot is ki lehet emelni a felmérésből: például a cégeknek több mint 80%-a hajlandó lenne – több vagy kevesebb – plusz pénzt áldozni arra, hogy fenntarthatóbb utazási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Emellett a válaszadóknak több mint a fele rendelkezik fenntarthatósági stratégiával, illetve megvan házon belül a felelőse ennek a témának, és nagyjából a negyede tervezi ennek a bevezetését. Ilyen szempontból az összképet bíztatónak lehet nevezni, és ez évről évre tovább is fog javulni.

• Hogyan tudunk segíteni partnereinknek a fenntarthatósági célok elérésében?

Munkatársaink az új megkereséseknél és meglévő cégeknél egyaránt ismertetik a filozófiánkat, és jelzik, hogy rendelkezésre állunk, ha szeretnék például a vállalat utazási szabályzatát (travel policy) fenntarthatóvá tenni, vagy meg kívánják mérni az általuk közvetve okozott károsanyag-kibocsátást, akkor elmondjuk, hogy milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre. Ugyanakkor nem szeretnénk ráerőltetni senkire, mert ha egy cég még nem áll még készen erre, akkor nem tudunk elérni átütő eredményt.