A munka és a szabadidő közötti határok egyre inkább elmosódnak. A hibrid munkavégzés, a rugalmasabb munkakultúra és a munkavállalói elvárások változása új trendet hozott az üzleti utazások világába: a „bleisure”-t.
A bleisure a business és leisure szavak összevonásából született kifejezés, azt jelenti, hogy a munkavállaló az üzleti utat néhány nappal meghosszabbítja, és a szakmai programok után pihenéssel, városnézéssel vagy egyéb szabadidős tevékenységekkel egészíti ki az utazást.
Ami korábban kivételnek számított, ma egyre inkább természetes igény, különösen a fiatalabb generációk körében. A Business Travel News 2025-ös nemzetközi kutatása szerint az üzleti utazók 51%-a „nagyon gyakran” vagy „amennyire csak lehet” meghosszabbítja üzleti útját személyes programokkal, további 28%-uk pedig időnként él ezzel a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy az üzleti utazók közel 80%-a legalább alkalmanként összeköti a munkát a szabadidős élményekkel.

Miért terjed a bleisure?
Az üzleti utak szerepe átalakulóban van. A személyes találkozók, konferenciák és ügyféltalálkozók továbbra is fontosak, ugyanakkor a munkavállalók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az utazási élményre és a jóllétükre is.
A nemzetközi üzleti utazási kutatások szerint a vállalatok egyre nagyobb része támogatja a bleisure lehetőségét, mert pozitív hatással van a munkavállalói elégedettségre, a munka-magánélet egyensúlyára és a dolgozók megtartására.
A GBTA (Global Business Travel Association) 2025-ös felmérése ezt számszerűen is alátámasztja. Azoknál a vállalatoknál, amelyek támogatják a bleisure utazásokat, a válaszadók 71%-a javuló munkavállalói elégedettségről és jóllétről, 68%-a jobb munka-magánélet egyensúlyról számolt be. Emellett 52%-uk szerint nőtt a munkatársak hajlandósága az üzleti utazások vállalására.

A fiatalabb generációk számára különösen fontos a rugalmasság és az élményszerzés lehetősége. Számukra az üzleti utazás nem csupán feladat, hanem egy olyan alkalom is, amely során új helyeket és kultúrákat ismerhetnek meg.
A kényelmesebb üzleti utaztatás üzleti előny
A munkavállalói jóllét ma már nem pusztán HR-kérdés, hanem üzleti tényező. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az utazási élmény minősége közvetlenül befolyásolja az elégedettséget és a teljesítményt.
A Business Travel News kutatása szerint az üzleti utazók több mint háromnegyede úgy érzi, hogy az utazás hozzájárul szakmai sikeréhez és karrierépítéséhez. A felmérés arra is rámutatott, hogy azok a munkáltatók, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak az utazások során, kedvezőbb megítélést élveznek munkavállalóik körében.
Ha egy munkatárs egy intenzív üzleti út után néhány napot a helyszínen tölthet, gyakran kipihentebben, motiváltabban és pozitívabb élményekkel tér vissza. A kellemes és a hasznos így nem egymás alternatívái, hanem egymást erősítő tényezők lehetnek.
A bleisure nem jutalomút
Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a bleisure nem a vállalat által finanszírozott nyaralás.
A legtöbb esetben a cég kizárólag az üzleti célú utazás költségeit fedezi, míg a meghosszabbított tartózkodás és a szabadidős programok költségei a munkavállalót terhelik. A bleisure lényege nem az ingyenes pihenés, hanem az, hogy az üzleti út köré átlátható és jól szabályozott keretek között személyes idő is épülhet.
Éppen ezért fontos, hogy a vállalatok egyértelmű szabályokat határozzanak meg a költségek, a biztosítás, a felelősségvállalás és a jóváhagyási folyamatok tekintetében. A nemzetközi felmérések szerint a bleisure-programokat alkalmazó cégek elsősorban a költségkezelés, a munkavállalói biztonság és a biztosítási feltételek területén alakítanak ki részletes szabályozást.
Mit jelent mindez a vállalati utazások jövőjére nézve?
A bleisure már nem egyszerű trend, hanem a modern üzleti utazások egyik meghatározó eleme. Azok a vállalatok, amelyek tudatosan kezelik ezt a jelenséget, erősíthetik munkáltatói márkájukat, növelhetik a munkavállalói elégedettséget és versenyelőnyt szerezhetnek csökkentve a fluktuációt.
A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az üzleti utazók jelentős része már ma is összekapcsolja a munkát és a szabadidőt, miközben a vállalatok egyre inkább felismerik ennek pozitív hatását a jóllétre, az elköteleződésre és az utazási hajlandóságra. A GBTA kutatása szerint a bleisure-t támogató szervezetek 71%-a javuló munkavállalói elégedettséget, 68%-a jobb munka-magánélet egyensúlyt, 52%-a pedig nagyobb üzleti utazási hajlandóságot tapasztal.
A kérdés ma már nem az, hogy a bleisure megjelenik-e a vállalati utazásokban, hanem az, hogy hogyan lehet ezt a vállalati és a munkavállalói érdekek egyensúlyát szem előtt tartva beépíteni az utazási programokba.



