A Weco-Travel április 20-i webináriumán a fenntarthatóság és az üzleti utazások összefüggéseit jártuk körül: mi a turizmus része a globális károsanyag-kibocsátásból, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a fenntartható utazásra, és hogyan viszonyulnak a cégek a fenntarthatóság kérdéséhez. A GSTC (Global Sustainable Tourism Council, Globális Fenntartható Turizmus Tanács) szakértője, Horst Bayer segített nekünk a téma részletesebb megismerésében. Az alábbiakban olvasható részletes összefoglalónk a beszélgetésről.
(A teljes beszélgetésről készült felvételt megnézheti, a videóhoz kattintson ide!)
Horváth Balázs, a Weco-Travel Kft. ügyvezető igazgatója, a beszélgetés indításaként elmondta, hogy bár napjainkban nagyon népszerű és gyakori téma a fenntarthatóság, mégsem teljesen biztos abban, hogy mindenki ugyanazt érti alatta, ezért is határoztunk úgy, hogy alaposabban is megvitatjuk ezt a kérdést. Másrészt a Weco-Travel is kiemelt prioritásnak tekinti az okos és fenntartható utazást mind az üzleti, mind a magánutazások területén, ezért is fontos számunkra ez a téma.
Vendégünk, Horst Bayer a GSTC oktatója, korábban vállalati utaztatói oldalon hosszú évekig dolgozott a Siemens és a Hitachi globális utazási menedzsereként. A szakértő bevezetőjében kitért a fenntarthatóság három szempontjára: fontos, hogy figyelembe vegyük a bolygó, az emberek és a profit (Planet, People, Profit) aspektusait is: a környezeti, a társadalmi-szociális, valamint a gazdasági tényezőknek egyensúlyban kell lenniük. Nem elegendő, ha az utazási programok tervezésekor csak a gazdasági szempontok és megtakarítás kérdése kerül előtérbe.
Az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid-koncentráció jelentősen emelkedett, és jelenleg több mint 422 ppm CO2 részecskét juttatunk a légkörbe. Ez a szint magasabb, mint amit bármely ember tapasztalt az elmúlt 800 000 évben. Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben folytatjuk az életmódunkat, az iparunkat és a fogyasztásunkat, akkor 2,7 °C-os globális felmelegedésre számíthatunk. Ez súlyos következményekkel járhat. A globális felmelegedés megfékezése érdekében az iparágakat és az életmódunkat dekarbonizálni kell, és a globális felmelegedést 1,5 °C alatt kell tartani.
Az utazási ágazat számára a szénlábnyom terminológia megértése alapvető fontosságú a műveletek szén-dioxid-mentesítéséhez. A szén-dioxid-kibocsátás három területét fontos figyelembe venni. Az 1. hatókörbe tartozó kibocsátások a közvetlen kibocsátásokra vonatkoznak, mint például a repülőgépek fosszilis tüzelőanyag-felhasználása. A 2. hatókörbe tartozó kibocsátások a közvetett kibocsátások, például a szálloda működtetéséhez felhasznált villamos energia. A 3. hatókörbe tartozó kibocsátás minden egyéb közvetett kibocsátás, beleértve az üzleti utazásokat és az alkalmazottak szállítását. A szén-dioxid-mentesítéshez az utazási vállalkozásoknak mindhárom kibocsátási területet nyomon kell követniük és csökkenteniük kell.
Az üzleti világban a vállalatok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, és egyre több cég próbál megfelelni az elvárásoknak, hogy csökkentse környezeti lábnyomát. Azonban a fenntarthatóság nem olyan dolog, amelyet egyszer csak meg lehet valósítani, és utána már nem kell foglalkozni vele. A fenntarthatóság egy utazás, amely sosem ér véget, és amelyen folyamatosan dolgozni kell – fogalmazott Horst Bayer.
A turizmus környezeti hatásai
A turizmus – beleértve az üzleti utazásokat is – jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Az ENSZ jelentése szerint az idegenforgalom által okozott kibocsátás csak 10 év alatt, 2005 és 2016 között 60%-kal nőtt, így a turizmus szektor 2016-ban 8 %-kal, ezen belül a közlekedési ágazat pedig 5%-kal járult hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz. A jelenlegi tendencia mellett ez az arány 2030-ra 25%-ra emelkedhet. Ezért nagyon fontos, hogy a közlekedési ágazat működési módjának megváltoztatása, ezen belül is elsősorban a légi közlekedésre kell összpontosítanunk, hiszen az üzleti utazások 90 százaléka ebből származik. Az üzleti utazási programokat dekarbonizálni kell, és az utazás többi területére is figyelmet kell fordítani.
Ha részletesebben érdekli fenntartható üzleti utazás témája, figyelmébe ajánljuk a GSTC „Sustainable Business Travel” című, 4 hetes online tanfolyamát, ami 2023. június 1-én indul. További részletekért látogasson a GSTC honlapjára!
Lehetőségek a CO2 kibocsátás csökkentésére
Bár a szektor szereplői számára ezt bizonyára nem jó hallani, de elsőként említett lehetőség az utazási intenzitás csökkentése. Az üzleti utazásokat egyfajta befektetésként kell kezelni: milyen értéket jelent az utazás a cég számára? Lehet-e helyettesíteni más megoldások, például online technológiák használatával? Az utazások számának csökkentése nem csak a környezetvédelmi szempontból fontos, hanem költséget is takaríthat meg a vállalatnak.
Ha az utazás nem elkerülhető, akkor pedig érdemes olyan megoldásokat keresni, amelyek csökkentik a környezeti hatást: repülőgép helyett választhatunk alternatív közlekedési módokat, mint a vonat vagy a busz. Repülős utazás esetén pedig a közvetlen, átszállás nélküli járatok használata kevesebb károsanyag kibocsátással jár, és bár ezek költségesebbek lehetnek, klímavédelmi szempontokból ezeket a lehetőségeket érdemes választani. Az is segíthet, ha újabb gyártású repülőgépeket használunk, mivel azok akár 10-15%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátással üzemelhetnek. Ha pedig kevesebb csomaggal utazunk, az az alacsonyabb szállítandó súly miatt kisebb kibocsátással jár – ez bár apróságnak tűnik, mégis megfontolásra érdemes szempont lehet – tette hozzá vendégünk.
A csökkentési lehetőségek után jöhetnek szóba az ellentételezési vagy offsetting programok, ahol a vállalatok megvásárolnak bizonyos mennyiségű karbonkrediteket, melynek fejében kompenzálják a kibocsátott károsanyagokat. Az újraerdősítések, vagy azok a közvetlen légtisztítást kínáló megoldások, amelyek valóban eltávolítják a CO2 részecskéket a légkörből Horst Bayer szerint hasznosak is lehetnek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok offsetting program létezik, és fontos alaposan utánajárni, hogy milyen vállalatok állnak mögöttük, és mit kínálnak pontosan.
Fenntartható repülőgép-üzemanyagok
Egy másik lehetséges megoldásként szóba került a fenntartható repülőgép-üzemanyag használata. Jelenleg a legtöbb repülőgép fosszilis üzemanyagot, kerozint használ, aminek rendkívül káros hatása van az éghajlatváltozásra. Az étolajból, bio- és egyéb hulladékokból készült SAF (Sustainable aviation fuel, fenntartható repülőgép-üzemanyag) megoldás lehet ennek a kiváltására, ezeknek a használata akár 80%-kal is csökkentheti a CO2-kibocsátást. Azonban, fontos hogy a fenntarthatóbb üzemanyagok környezeti hatásának a vizsgálatakor , a teljes életciklusát kell figyelembe venni. A szakértő szerint ugyanakkor a SAF használata nem a végleges megoldás, de egy jó átmeneti válasz lehet az elektromos vagy hidrogén-meghajtású repülőgépek elterjedéséig – bár ezeknek az általános használata szerinte az évszázad végére lehet realitás.
Miért fontos a CO2 kibocsátás mérése és a célok meghatározása?
Csak azt tudjuk hatékonyan irányítani, amit mérünk – idézte Horst Bayer a mondást, ami a CO2-kibocsátás mérése esetében egyre fontosabbbá válik a vállalatok és az utazási ágazat számára. Az üvegházhatású gázok protokollja és a kibocsátás-mérési szabványok létrehozása fontos lépések voltak a környezetvédelem terén. Bár ezek a szabványok még nem teljesen tökéletesek, és folyamatosan javításra szorulnak, legalább egy kiindulópontot jelentenek, amely alapján mérhetjük és összehasonlíthatjuk a kibocsátási adatokat.
Az együttműködést a vállalatokkal a nem kormányzati szervezetek is támogatják, akik segítenek meghatározni a célokat, és elérni a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés határát. A célok kitűzésekor fontos figyelembe venni a járvány miatt bekövetkezett változásokat is, az üzleti utazások tekintetében például 2020-as vagy 2021-as év helyett az 2019-es év alapján érdemes meghatározni a terveket.
Hogyan lehet motiválni a cég munkatársait a fenntarthatóságra?
Az üzleti utazások során fontos, hogy az utazók biztonságban legyenek, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az utazók egészsége és jóléte is kulcsfontosságú. Ezért fontos, hogy a vállalatok ne csak az utazás környezeti hatásaira összpontosítsanak, hanem az utazókra is odafigyeljenek.
Az emberek előtérbe helyezése azonban nem mindig egyszerű. A különböző generációk eltérő értékrenddel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. A Baby Boomerek például alapvetőnek tekintik az utazás lehetőségét, míg a Z generáció tagjai inkább kétségbe vonják az állandó utazás szükségességét. A vállalatoknak ennek megfelelően kell igazodniuk és megtalálniuk a megfelelő motivációs tényezőket az alkalmazottaik és az utazóik számára.
Végül, ahogy az idő múlik, egyre több fiatal lép be a munkaerőpiacra, és az új generációk gondolkodásmódja megváltozik. A vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket a változásokat és alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. Az utazási iparban is elengedhetetlen az innováció és az újítások bevezetése, hogy a vállalatok a lehető legjobban szolgálhassák az ügyfeleiket és a környezetet egyaránt.
Kérdések és válaszok
Ami az elektromos közlekedést illeti, tényleg úgy gondolja, hogy ez az igazi megoldás? Egyre többet olvasunk arról, hogy az akkumulátor-gyártáshoz szükséges nyersanyagok nem elegendőek, emellett az egész folyamat rengeteg energiát is igényel. Valóban hisz abban, hogy az elektromos közlekedés lenne a jövő megoldása?
Horst Bayer: Az autóipar már nagyon fejlett az elektromos mobilitás terén, és a magánrepülőgépek esetében is lehetséges az elektromos repülés. A nagyobb repülőgépeknél rövidebb távolságok esetében hidrogén alapú és elektromos meghajtás kombinációja is szóba jöhet. Azonban a hosszútávú járatoknál egyelőre még valóban nincs megoldás. A megújuló energiaforrások felgyorsított használata lehet a megoldás.
Tekintettel arra, hogy a magyarországi és a Kelet-európai piac nagyon árérzékeny, úgy gondolják, hogy ezek az ügyfelek valóban hajlandóak lesznek 10% plusz többletköltséget vállalni azért, hogy az üzleti utakat fenntarthatóvá tegyék?
Horst Bayer: A jövőben az árak emelkedése biztosnak tűnik, mivel válságban vagyunk és az energiaválság is hozzájárul ehhez. Az áremelkedés mozgatórugója nem csak a fenntarthatóság lesz, hanem vannak más területek is, amelyek nagyobb hatással lehetnek rá. Azonban az biztos, hogy a megemelkedett árakkal szembe kell néznünk és meg kell küzdenünk velük. És bár ez drága is lehet, azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyibe kerülne, ha nem teszünk semmit. Az éghajlatváltozás következményeinek kezelése ugyanis jóval drágább lehet, mint azoknak a költségeknek a csökkentése, amelyeket a kibocsátásunk csökkentése okoz.