15 évvel ezelőtt, 2007-ben kezdte meg működését a repjegy.hu, a Weco-Travel online repülőjegy-foglalási oldala. Ebből az alkalomból visszatekintettünk az elmúlt másfél évtizedre. Hogyan változott az online repülőjegy-értékesítés és a légiközlekedés piaca? Milyen technológiai újítások jelentkeztek? Hogyan alakultak át az utazók vásárlási szokásai?
Repülőjegy-foglalás a 2000-es évek közepén
A 2000-es évek közepét átmeneti időszaknak tekinthetjük a digitalizáció elterjedése szempontjából az utazási szektorban. A lakosság 50%-a már rendszeres internet-felhasználó volt, ugyanakkor azoknak az aránya, akik online vásárlásra is használták a világhálót, csak 10% körül mozgott.
Ennek megfelelően a szervezett utazások vagy repülőjegy foglalása esetén legtöbbször még az ismertebb utazási irodákhoz vagy a közeli utazásközvetítőkhöz fordultak az utazni vágyók. Bár az utazásszervezők, utazási irodák kezdtek megjelenni az interneten, eleinte a többség még inkább digitális katalógusként tekintett az irodák weboldalaira, és ezek elsősorban a tájékozódásban töltöttek be szerepet. A legtöbben továbbra is szükségesnek tartották a személyes kapcsolatot, így az utazások és repülőjegyek foglalását is személyesen intézték. Az online fizetést övező kezdeti bizalmatlanság szintén az internetes vásárlások akadályát jelentette.
Ugyanakkor nyugat-európai és főként amerikai példák azt mutatták, hogy az utazási szektort is meg fogja hódítani az internetes terjeszkedés, és Magyarországon is előretörés várható ezen a fronton.
Ebben a környezetben kezdte meg működését 2007. januárjában a repjegy.hu.
Diszkont légitársaságok megjelenése
Kétségtelen, hogy az ezredforduló után a legnagyobb hatást a légiközlekedés piacára a diszkont vagy low-cost (hétköznapi elnevezéssel: fapados) légitársaságok megjelenése és elterjedése okozta. Röviden tekintsük át, hogy melyek a fapados modell fontosabb összetevői:
- Elsődleges fontosságú a költséghatékony üzemelés: a repülőgépek maximális kihasználtsága és a reptéren töltött idő minimalizálása áll a fókuszban. Legtöbbször a központtól távolabb elhelyezkedő, kisebb forgalmú repülőterekre közlekednek – szintén költséghatékonysági okokból.
- A viszonylag alacsony jegyárak csak a legalapvetőbb szolgáltatásokat tartalmazzák, a kényelem pedig másodlagos. Minden egyébért (csomagszállítás, ülőhelyfoglalás, fedélzeti ellátás, elsőbbségi beszállás, nagyobb lábtér) díjat számolnak fel, ami a légitársasági profit jelentős részét teszi ki.
- Az extra szolgáltatások értékesítése miatt fontos, hogy az utasokat minél könnyebben el tudják érni. Ezért a „hagyományos” légitársaságokkal szemben a diszkont társaságok közvetítők kihagyásával közvetlenül az utasok felé értékesítenek. A fapados járatok nem is találhatók meg a nagy globális foglalási rendszerekben. (Ezt az online értékesítés elterjedése tette lehetővé.)
A fapadosok megjelenésének egyik legjelentősebb piacalakító hatása az utazási irodák kiemelt szerepének megszüntetése volt. A közvetlen foglalás lehetősége azt jelentette, hogy már nem csak az utazási irodák rendelkeznek a repülőjegyek foglalásához szükséges jogosultsággal, hanem az interneten ezt már bárki megteheti. Emellett a 2000-es évek első felétől kezdve a hagyományos légitársaságok is egyre inkább erősítették a saját online értékesítésüket és próbálták az utasokat a légitársasági honlapon történő vásárlás felé terelni.
Mindezek hatására a klasszikus utazási irodák hagyományosnak tekinthető szerepe egyre inkább visszaszorult, és nagyobb tér jutott a hazai utazási vállalkozások által indított online oldalaknak, illetve a Magyarországon megjelenő külföldi hátterű online portáloknak is.
Fapadosok Magyarországon
Hazánkba 2003-ban érkeztek meg az első diszkont légitársaságok: áprilisban a SAS légitársaság érdekeltségébe tartozó Snowflake, májusban a német Germanwings, novemberben pedig a szlovák Sky Europe is megjelent a magyar piacon. 2004-ben a WizzAir, az easyJet, az Air Berlin, a Jet2, az AerLingus és a Norwegian Air Shuttle kezdte meg működését. A legnagyobb európai fapadosnak számító Ryanair 2006-ban még csak Sármellékről, de 2007-től már Budapestről is indított járatokat.
Azonban nem minden próbálkozás hozott tartós sikert: a Sky Europe 2009-ben csődbe ment, mivel az olcsó repülőjegyek mellett nem tudtak gazdaságosan üzemelni, majd követte őket pár európai kisebb-nagyobb társaság. A fapados modell megjelenése olyan nagymúltú légitársaságokat is térdre kényszerített, akik nem tudtak szemléletet váltani – köztük volt a 2012-ben csődöt jelentett magyar nemzeti légitársaság is. A leállást megelőzően a repjegy.hu-nál a MALÉV volt a legtöbbet értékesített légitársaság, a csőd után viszont még dinamikusabban kezdett nőni a fapadosok iránti kereslet, ami nagyban meghatározta az oldal tartalmának a bővítését, új szolgáltatások bevezetését is. (További részletek a témában: Történelem fapados módra)
Búcsú a papírjegyektől
A légiszektor digitalizációjának egyik fontos lépése volt az elektronikus jegyekre történő átállás és ezzel együtt a papírjegyek megszűnése.
Még a 2000-es évek közepén is hiába vásárolta meg valaki a repülőjegyét az interneten, a lefoglalt jegyet több oldalas utazási okmány formájában kellett átvenni az utazási irodában, a légitársaságnál vagy a repülőtéren.
Az elektronikus jegy esetében – amit egyébként a diszkont légitársaságok már akkor is használtak- az utazáshoz szükséges kódot és az utazási információkat már emailben kapta meg az utas. Ez a megoldás a vásárló számára kényelmesebb és biztonságosabb is, hiszen az e-jegyet elveszíteni, ellopni és hamisítani sem lehet, valamint a légitársaságok számára is jelentős költségmegtakarítással járt ennek az alkalmazása
A IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) az ezredforduló környékén kezdte a légitársaságokat az elektronikusjegyek irányába tolni, végül – többszöri halasztás után – 2008. június 1-től gyakorlatilag teljesen leváltották a papíralapú jegyeket.
„Elfapadosodás”: változó üzleti modell és csökkenő árak
A fapados modell megjelenése a nagyobb légitársaságokat is az üzleti modell változtatásra sarkallta. Míg korábban a hagyományos légitársaságoknál a jegyárak (egy adott utazási osztályon belül) azonos és teljeskörű szolgáltatásokat tartalmaztak a fedélzeti ellátásra vagy a feladható poggyászra vonatkozóan, ez a 2010-es évek közepére megváltozott. A társaságok egymás után kezdtek különböző árkategóriákat létrehozni, amelyből a legolcsóbbak csak az adott időpontra szóló utazást tartalmazzák. Ha az utas további szolgáltatásokat is igénybe akar venni, akkor azokat vagy külön kell megvásárolnia, vagy egy magasabb árkategóriát kell választania – pont ahogy a fapadosoknál.
A low-cost társaságok megjelenése jelentős hatással volt a repülőjegyek árára is. Ha összehasonlítjuk a 15 évvel ezelőtti repülőjegyárakat a maiakkal, érdekes felfedezést tehetünk: az európai úti célok esetén gyakorlatilag nem változott a repülőjegyek átlagos ára, néhány városnál még kismértékű csökkenés is kimutatható. A tengerentúli járatoknál – ahol nem jelentkezett a diszkont társaságok hatása – 30-70% körüli növekedés jelentkezett.
| 2007 | 2022 | ||
| London | 51 545 Ft | 48 605 Ft | -6% |
| Róma | 45 297 Ft | 46 574 Ft | +3% |
| Párizs | 48 253 Ft | 63 374 Ft | +31% |
| New York | 138 704 Ft | 235 497 Ft | +70% |
| Barcelona | 67 166 Ft | 64 266 Ft | -4% |
| Isztambul | 59 586 Ft | 98 718 Ft | +66% |
| Miami | 174 673 Ft | 304 311 Ft | +74% |
| Toronto | 182 250 Ft | 255 513 Ft | +40% |
| Berlin | 48 651 Ft | 45 782 Ft | -6% |
| Los Angeles | 229 941 Ft | 294 291 Ft | +28% |
| Bangkok | 227 329 Ft | 305 577 Ft | +34% |
Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban milyen arányban nőtt az átlagkereset (a KSH adatai szerint két és félszeresére), akkor elmondható, hogy a repülés egyre inkább megfizethető lett. (Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a jegyek árában foglalt szolgáltatások is jelentősen csökkentek 15 év alatt.)
A kedvezőbb jegyárak és a 2010-es évek kedvező gazdasági folyamatainak hatása a repülős utazások számában is megmutatkozott. A Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma 10 év alatt csaknem megduplázódott, és a 2019-es rekordévben már 16 millió feletti indulást és érkezést regisztráltak. A dinamikus növekedésnek a 2020-ban bekövetkezett COVID-19 világjárvány vetett véget.
Változó technológia az értékesítésben
A légiközlekedési piac szereplői különböző csatornákat, megoldásokat használnak a szolgáltatásaik értékesítésére és emiatt a repülőjegyek online értékesítéséhez kapcsolódó technológia is rengeteget változott az elmúlt másfél évtizedben:
- A hagyományos légitársaságok esetében a repülőjegy értékesítés nagy része az 1980-as évek óta működő globális foglalási rendszereken, ún. GDS-en (Global Distribution System) keresztül történik.
- A fapados légitársaságok a közvetlen online értékesítést helyezik fókuszba, GDS-eken keresztüli foglalást nem (vagy csak kedvezőtlenebb feltételek mellett) teszik lehetővé.
- Az elmúlt 10 évben az ügyfélélmény javítása és a kapcsolódó szolgáltatások nagyobb arányú értékesítése miatt a hagyományos légitársaságok számára is egyre fontosabb lett az utasaik közvetlen elérése. Így ők is egyre inkább a direkt értékesítés irányába kezdtek fordulni. Ebből a célból kezdték használni 2012-ban az ún. NDC-t (New Distribution Capability), ami egy újfajta rugalmasabb és hatékonyabb technológiai megoldást jelent a légitársasági tartalmak közvetítésére, akár a GDS-ek kihagyásával is.
A technológiai változások követése online értékesítőként a repjegy.hu esetében is folyamatos fejlesztéseket igényel. Az első foglalási rendszereink egy, a GDS-ek által kitalált működéssel, designnal és a mai szemmel nézve elég korlátozott tudással rendelkeztek. Ez egészült ki a későbbiekben fapados tartalmak integrálásával, az elmúlt években pedig az NDC-s tartalmak fokozatos beépítése történik, amely az utasok felé több választható szolgáltatást és sok esetben kedvezőbb jegyárakat is jelent. A különböző forrásokból érkező ajánlatokat így saját logikánk alapján összesítjük, és az ügyfeleinknek a leginkább felhasználóbarát módon tudjuk megjeleníteni.
Változó vásárlói magatartás
A technikai fejlődés a keresleti oldal felől is változásokat generált, amelyhez szintén alkalmazkodni kellett. Napjainkban a felnőtt népesség több mint 90%-a használja az internetet, és 15 év alatt az online vásárlók aránya 12%-ról 70% fölé emelkedett.
A kezdeti félelmek és bizonytalanság után elterjedt az online fizetési módok használata is. Míg a repjegy.hu indulásának évében a foglalásoknak kevesebb mint egyharmadát fizették online bankkártyával, addig 2022-ben ez az arány már 90% felett van. Hasonló előretörést mutat a mobiltelefonos internethasználat elterjedése: 2018 óta többen nézik mobil eszközökről a repjegy.hu-t mint hagyományos asztali gépről. Ennek a trendnek megfelelően az elmúlt években kiemelt szerepet kapott az oldalnak a mobilos használhatóságának a fejlesztése is.
Az értékesítő munkatársak szerepe is átalakult: meg nem szűnt, de megváltozott. 2007-ben minden második repjegy.hu-s foglalásnál személyes, irodai átvételre volt szükség, vagy a fizetés vagy a papírjegy átvétele miatt. Jelenleg erre már nincs szükség, a lefoglalt repülőjegyek automatizáltan, elektronikusan eljutnak az utasokhoz, az esetek döntő többségében néhány perccel a foglalás után.
Ugyanakkor az automatizált folyamatok fontossága mellett továbbra is fontosnak tartjuk, hogy biztos hátteret biztosítsunk ügyfeleinknek. Munkatársaink – telefonon vagy írásban – utasaink rendelkezésére állnak legyen szó általános tájékoztatásról, a foglalással kapcsolatos kérdésről, vagy valamilyen váratlan eseménnyel kapcsolatos ügyintézésről. Kiemelt szerepet kapnak oldalunkon is az utakat segítő tartalmak: rendszeresen megjelenő hírek és blogposztok, folyamatosan frissülő repjegy.hu súgó-témák vagy a gyakori kérdéseket megválaszoló chatbot.
Mit hoz a jövő?
Láthattuk, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős átalakulás ment végbe a légiközlekedés piacán, és ez alapvető változásokat hozott a repülőjegy-értékesítésben is, és várhatóan ezek a folyamatok ezután sem fognak megállni.
A jövővel kapcsolatban számos kérdést fogalmazhatunk meg. Tovább folytatódik-e a légiforgalom (járvány által időlegesen megtört) növekedési lendülete? Várható-e valamilyen egyszerűsödés a sokasodó különböző értékesítési csatornák terén? Mennyire fogják átvenni a digitális megoldások a személyes értékesítés és tanácsadás szerepét?
A legtöbb kérdésre nem tudjuk a választ. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy az utasok változó igényei és meg-megújuló technológiai környezet a jövőben is állandó alkalmazkodást és fejlesztéseket követel majd a repülőjegy-értékesítőktől – és ez az ami bennünket motivál a következő 15 évben is.