A légiközlekedés hatalmas hatással van a környezetünkre, hiszen nagyon sok energiát használ, és ennek megfelelően rengeteg szén-dioxid-kibocsátással is jár. A zöld kezdeményezések és megoldások ezért már évek óta szerves részei magának a repülésnek és a repülőtereknek is. Ennek számos módja van, amelyekre egyre több példát találhatunk világszerte.
Fenntarthatóságra való törekvés
Nem titok, hogy a légiközlekedés és a fenntarthatóság nehezen összeegyeztethető, de ez nem jelenti azt, hogy a szakma ne tenne lépéseket a környezetbarát működés érdekében. Elvégre a legtöbb esetben a nemzetközi reptér az, amit először látunk egy országból; ha ott azzal szembesülünk, hogy az üzemeltetőknek fontos a környezetvédelem, akkor rögtön egy pozitív benyomás ér bennünket.
A fenntarthatóságra való törekvés egyik eszköze a napelemek használata. A napenergia az egyik legszélesebb körben használt megújuló energiaforrás, és nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Mivel a napenergia annyira elterjedt, a használt napelemek újrahasznosításának módszerei is bővültek. Kezdetben drága a telepítésük, de hosszú távon megéri beléjük fektetni.
A geotermikus rendszerek olyan megújuló, hűtésre és fűtésre is használható rendszerek, amely a Föld középpontjában lévő kőzetekben és folyadékokban tárolt hőenergiát használja. A geotermikus rendszer a tiszta földgázzal működő erőművek által kibocsátott szén-dioxidnak csak mintegy egyhatodát termeli. Ráadásul a nap- és szélerőművekkel szemben nincs kitéve az időjárás változásainak, így éjjel-nappal üzemelhet.
A zöld repülőterek támogatják a fenntartható közlekedési lehetőségek, például az elektromos járművek, és a tömegközlekedés használatát. Rengeteg parkolóhelyet biztosítanak a kerékpárok és az elektromos járművek számára, hogy minél többen használják őket.
A számos forrásból – többek között mezőgazdasági és erdészeti maradékokból, nedves hulladékokból – előállított fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, azaz SAF) használható alternatívát kínál a hagyományos, kerozinalapú üzemanyagokkal szemben. A SAF által ugyanis akár 80%-kal is csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás.
A repülőtereken keletkező hulladék sem elhanyagolható mennyiségű. A környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében sok reptéren ösztönzik a hulladék újrahasznosítását és a szerves hulladék komposztálását is.
Példák zöld repterekre
2009-ben a Stockholmi-Arlanda Repülőtér történelmet írt azzal, hogy Európa első karbonsemleges repülőterévé vált. Az Arlanda egy egyedülálló, bioüzemanyaggal működő fűtési rendszerrel rendelkezik, amely egy földalatti víztározó segítségével egész évben környezetbarát energiát biztosít. A melegebb évszakokban a vizet a repülőtér légkondicionáló rendszerébe vezetik. A hidegebb hónapokban pedig a havat és a jeget olvasztják le általa a kifutókról.
Az Oslo-Gardermoeni Repülőtér a fenntartható skandináv építészet egyik legjobb példája. A repülőtér 2018-as bővítése során olyan környezetbarát erőforrásokat használtak, mint a vulkáni hamuból készült beton, vagy az újrahasznosított acél.
A Denveri Nemzetközi Repülőtér az Egyesült Államok egyik „legzöldebb” repülőtereként szerzett hírnevet. A repülőtér a világ egyik legnagyobb és legváltozatosabb napenergia-rendszerét használja napi működéséhez, és a hulladék újrahasznosítás terén is elsőrangú: például egyszerhasználatos műanyag palackok újabb és újabb vásárlása helyett rengeteg kutat helyeztek el a terminálban, ezzel megadva az újratöltés lehetőségét.
Amikor 2012 decemberében megnyitotta kapuit, a Seymour Galapagos Ökológiai Repülőtér Latin-Amerika és a Karibi-térség első „zöld” repülőtere volt. Az energiaellátás mintegy kétharmadát szélturbinákból, a fennmaradó egyharmadot pedig a terminál közlekedőfolyosóira szerelt napelemekből nyerik. A repülőtér 80%-a újrahasznosított anyagokból készült, például az ecuadori Amazonas menti olajmezőkről származó acélcsövekből. A korábbi repülőtérről származó fát és fémet újrahasznosították, és környezetbarát anyagokat használtak a bútorok kialakításához.
A Szingapúr-Changi repülőtér már önmagában is felér egy turistalátványossággal, ha a fenntarthatóságért és a környezetvédelemért tett erőfeszítéseit nézzük. Itt található a 40 méter magas beltéri vízesés, a Rain Vortex, amely az esővizekből táplálkozik, magát a vizet pedig más célokra is felhasználják a reptéren belül. Ráadásul pedig rengeteg növénynek ad otthont, amelyek elnyelik a szén-dioxidot. Az elhalt növényeket pedig aztán komposztként hasznosítják újra.
A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér is törekszik a környezet kímélésére. Ennek érdekében többek között korszerűsítették a fűtésrendszert, hogy kisebb legyen a károsanyag-kibocsátás, a földi kiszolgáló személyzet pedig elektromos szállítókocsikat használ a csomagok eljuttatására A-ból B-be.
