Napjainkban már megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a légifuvarozás meghatározó szereplőivé léptek elő a fapados légitársaságok. Azonban történelmükről, kialakulásukról, budapesti megjelenésükről nem sokan tudnak. Íme néhány érdekesség a fapados forradalom magyarországi térhódításáról.
A Weco-Travel 30 éves fennállása alkalmából kicsit visszatekintünk az elmúlt három évtizedre. Cikksorozatunkban a turizmus, a légi közlekedés és a rendezvényszervezés történetéből elevenítünk néhány érdekes pillanatot.
A kezdetek
Az első fapados járatot a Southwest Airlines üzemeltette és 1971-ben szállt fel az Egyesült Államokban. Európában azonban csak a kilencvenes évek közepén jelentek meg a fapadosok, amikor az Európai Unió liberalizálta a piacot, és megszüntette a nemzeti légitársaságok számára biztosított repülőtéri kedvezményeket is.
Az első szárnybontogatások Magyarországon
Az első fapados fecske Magyarországon a SAS légitársaság érdekeltségébe tartozó Snowflake volt, akik 2003. április 12-én indították el első, Budapest-Stockholm közvetlen járatukat. Akkor az erre az útra szóló repjegyeket 14.000 Ft-os áron hirdette a légitársaság, és heti 2 járat is indult a svéd fővárosba. A skandináv légitársaság azonban nem sokáig maradt egyedül, hiszen 1 hónappal később, május végén a Germanwings is megjelent a magyar piacon. A németek Budapest és Köln között indították el járataikat, és a legolcsóbb jegy, amit a társaság járataira lehetett venni 5.000 Ft volt, de az átlagos árszint sem haladta meg a 15.000-17.000 Ft-ot.
2003 további növekedést hozott a fapados légitársaságok megjelenését illetően Budapesten, hiszen a Snowflake és a Germanwings sikereit látva, november 14-én csatlakozott a szlovák diszkont-légitársaság, a SkyEurope is az utasokért folyó harcba. Az azóta már csődbe ment fapados első desztinációi közt olyan közkedvelt úti célok szerepeltek, mint London, Párizs vagy Milánó, és a repjegy árak is igencsak kedvezőek voltak, hiszen már 5.990 Ft-tól is lehetett gépeikre jegyet foglalni.
Ugyanebben az évben került bejegyzésre az azóta is szárnyaló, magyar érdekeltségű légitársaság, a Wizz Air. A volt Malév-vezérigazgató, Váradi József lett a cég egyik tulajdonosa, aki azonnal nagy vehemenciával vágott bele a munkálatokba. Ennek gyorsan meg is lett a gyümölcse, hiszen a Wizz Air 2004 márciusától indította el első járatait Budapestről többek között Athénba, Barcelonába, Londonba, Rómába és Párizsba.
A magyarországi fapados forradalomnak is nevezett időszakban további szereplők is megjelentek a hazai piacon. 2004 májusától az akkor piacvezető brit légitársaság, az easyJet indított járatokat Budapest és London-Luton között, majd ezt követte a berlini és dortmundi járatnyitás is, akkor még 19-26 euró közötti áron, de feltűnt mellettük az Air Berlin is, mely Berlinbe indított közvetlen járatokat Budapestről. 2004 év végére az alábbi fapados társaságokkal lehetett elérni az alábbi úti célokat:
| Air Berlin | Berlin, Düsseldorf, Hamburg, London |
| Air Lingus | Dublin |
| easyJet | London, Berlin, Dortmund |
| Germanwings | Köln, Stuttgart |
| Norwegian | Oslo |
| Skyeurope | London, Milánó, Párizs, Zürich, Amszterdam, Dubrovnik, Róma, Split, Varsó, Velence |
| Jet2 | Manchester |
| Wizz Air | Athén, Barcelona, Katowice, London, Párizs, Prága, Róma |
A következő fapados nagyágyú érkezésére 2006-ig kellett várni, amikor is a Ryanair is megkezdte működését. Áprilisban 145 utassal a fedélzetén landolt az első London-Stanstedből induló járat a Balaton melletti Sármellék reptéren. Majd egy évre rá az ír fapados Budapestről is elindította járatait, az első út pedig Nottingham városába vezetett.
A siker titka
A fapadosok üzleti receptje annyira sikeres lett az elmúlt évtizedekben, hogy a hagyományosnak nevezett légitársaságok is egyre több elemet vettek át a fapados modellből. De még is, mi lehetett a sikerük titka? Röviden, hogy a lehető legtöbb költséget minimalizálták. Erre több jó példát is meglehetett figyelni, például:
- A fapados légitársaságok szinte csak közvetlen járatokat üzemeltetnek, rövid visszafordulási idővel és kiterjedt útvonal-hálózattal.
- Az esetek nagy részében az adott úti cél centrumától távolabb eső reptereken szállnak le a gépeik – pl. London – Luton – így alacsonyabb tarifát kell fizetniük a reptéri szolgáltatóknak.
- A kényelem másodlagos szempont. Az ülések szorosan helyezkednek el egymás mellett, és nem is dönthetőek. A fedélzeti ellátás minden esetben fizetős szolgáltatás. Illetve mindenki jól ismerheti a fapados poggyász szabályzatokat is: ha nagyobb csomagot akar magával vinni az ember, fizessen.
- A járataikra szóló repjegyeket közvetítők kihagyásával, online értékesítik, így nincs szükségük drága értékesítési irodák felállítására az adott városokban.
A fapadosok árnyékában
A fapados légitársaságok előretörésével a hagyományos légitársaságok is nehezebb helyzetbe kerültek. Mi sem lehetne erre jobb példa, mint a szebb napokat is megélt Malév, mely ugyan 2012-es csődbe kerüléséig tudta tartani a tempót a feltörekvő low-cost társaságokkal a hazai piacon (2012-ben még 47% volt a Malév piaci részesedése Budapesten, így a Ryanair és az Air Berlin ezidőalatt megszorongatni sem igazán tudták a Malév, Wizz Air párost) azonban a magyar nemzeti légitársaság bedőlése után a fapadosok agresszívan nyomultak be a helyére – élükön a Ryanair-rel és az Air Berlinnel – és pár hónap elteltével már piacvezetővé avanzsáltak. Olyannyira, hogy 2019-ben már a teljes utasforgalom 57%-át bonyolították le a fapados légitársaságok Budapesten!
A mai viszonyokat végig nézve is megállapítható, hogy a 2003-2004-es nagy fapados boom után végül mégiscsak az tette fel a koronát a diszkont légitársaságok szárnyaira, hogy a Malév után keletkező űrt gyorsan be tudták tölteni széles útvonal-hálózataikkal, és kedvezményes repjegyáraikkal, amiknek a magyar utazóközönség összességében nem tudtak ellenállni. Hiszen, miért is tették volna?
#Weco30
Tudta? A Weco-Travel által üzemeltetett repjegy.hu volt az első hazai repülőjegy árösszehasonlító oldal, ahol lehetőség volt fapados jegy foglalására.