A fenntarthatóság ma már nem csupán divatos hívószó, hanem egyre inkább üzleti szükségszerűség. A céges utazások világában különösen éles a kérdés: hogyan lehet úgy szervezni, hogy a vállalat működése egyszerre maradjon hatékony, versenyképes és felelős a környezettel szemben? A válaszok nem mindig egyértelműek – sokszor a greenwashing csapdája várja a cégeket, miközben a valódi megoldások kreativitást, szemléletváltást és hosszú távú gondolkodást igényelnek.

Ezekről a dilemmákról szól a Seat2B Podcast ötödik epizódja, ahol Litkai Gergely humorista és környezetvédelmi gondolkodó osztotta meg tapasztalatait. A beszélgetésből kiderül, hogyan lehet a fenntarthatóságot beépíteni a mindennapi működésbe – legyen szó szálláshelyek újragondolásáról, céges travel policy-k kialakításáról vagy arról, hogyan kerülhetjük el a pusztán látszatintézkedéseket.

A humorista, aki panziót és rendezvényhelyszínt zöldít

Litkai nemcsak a színpadon mond véleményt, hanem konkrét projektekkel is példát mutat. Vendégházból alakítottak ki panziót, majd egy régi garázsból rendezvényhelyszínt, miközben a lehető legkevesebb új anyagot használták fel. A bútorok használt forrásból érkeztek, a fűtést és hűtést mellőzték, és a természetközeliséget tették az élmény középpontjába. Az üzenet világos: nem mindig az új beruházás a zöld, hanem az, ha újraértelmezzük a meglévőt.

Greenwashing vs. valós lépések

A beszélgetés egyik fontos pontja a greenwashing kérdése volt. Litkai szerint a legegyszerűbb ismertetőjel: ha egy cég többet költ a kommunikációra, mint a tényleges környezetbarát intézkedésre, akkor az nagy eséllyel csak látszat. A fenntarthatóság lényege nem a szlogenekben, hanem a mérhető hatásokban rejlik.

Shaming vagy jutalmazás?

A fenntarthatósági mozgalmakban gyakori eszköz a „shaming”, azaz a szégyenérzet keltése – például a repülőutak elutasítása. Litkai azonban úgy véli, hogy a pozitív példák, a közösségi élmények és a jutalmazás sokkal tartósabb változást hoznak. A cégek számára is erősebb motiváció, ha előnyt látnak a fenntartható működésben, nem pedig büntetéstől tartanak.

Mit tehet egy cég az utazások zöldítéséért?

Az üzleti utazások világában a felelősség különösen nagy. A cégek travel policy-je sokat számít:

  • Rövid távon vonat vagy kötöttpályás közlekedés előnyben a repülés helyett.
  • Csak indokolt esetben, megfelelően szabályozottan használni a repülőutakat.
  • Preferálni a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező szálláshelyeket és partnereket.
  • Előnyben részesíteni a kisebb, lokális szolgáltatókat, amelyek közvetlenebb kapcsolatot kínálnak a közösségekkel.

A Covid-tapasztalat: kihagyott lehetőség

A pandémia alatt a kibocsátás drasztikusan csökkent, de a lendületet nem sikerült fenntartani. A cégek visszatértek a megszokott gyakorlathoz, holott a kényszerű digitális alternatívák bebizonyították, hogy kevesebb repüléssel is lehet hatékonyan működni. A tanulság: nem kell mindent visszaépíteni a régi mederbe.

KKV-k és a fenntarthatóság

Mit tehet egy kis- és középvállalkozás? Az első lépés: mérni, mi a működés legnagyobb környezeti lábnyoma. Ez lehet energiafogyasztás, utazás, beszerzés – minden vállalatnál más. A lényeg, hogy a lényeges pontokra koncentráljanak, ne apróságokkal próbálják „kipipálni” a fenntarthatóságot.

Minősítések és bizalom

Litkai Gergely példája mutatja, hogy a fenntarthatósági tanúsítvány nem pusztán papír, hanem piaci előnyt jelent. A Good Travel Seal minősítés segít abban, hogy a vendégek is lássák: valódi erőfeszítés áll a szavak mögött. Ez az üzleti utaztatásban is erősíti a bizalmat.

A jövő kulcsa: felelős szemlélet

Az epizód végkövetkeztetése egyértelmű: a fenntarthatóság nem luxus, hanem üzleti és erkölcsi szükségszerűség. Azok a cégek, amelyek időben lépnek, nemcsak környezeti terhet csökkentenek, hanem hosszú távon versenyelőnyre is szert tesznek.
Az adást azoknak ajánljuk, akik szeretnék megérteni, hogyan lehet a fenntarthatóságot hitelesen beépíteni a céges utazásokba és a mindennapi működésbe – túl a szlogenek és a greenwashing üres gesztusain.


További bejegyzések: