2020-ról lassan mindenkinek egy szó jut az eszébe: koronavírus. A pandémia, ami az utóbbi évek egyik legnagyobb leállását okozta a világ számos iparágának, legyen szó akár a légiközlekedésről, akár a vendéglátásról, a rendezvényszervezés piacát se kímélte.

2020. november 11. után a magyar kormány ismét olyan szigorításokat vezetett be a rendezvényekre vonatkozóan, amelyek nagyban gátolják azok megvalósulását. De melyek ezek a szabályok? Vegyük őket sorra.

A 484/2020 (XI.10.) számú kormányrendelet az alábbi védelmi intézkedéseket tartalmazza:

  • Tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
  • Rendezvény helyszínén a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

Mit tekint a törvényhozó rendezvénynek, amelynek tiltja a megtartását? A törvény az alábbiakat emeli ki:

  • a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény
  • a kulturális esemény
  • a sportesemény
  • a magánrendezvény, valamint
  • a karácsonyi vásár.

Vannak azonban olyan kivételek, amikor a gyülekezés jog továbbra is szabadon, vagy részben kötöttségek mentén gyakorolható. Ez két esetben történhet meg:

  • A vallási közösségek szertartása esetén
  • Illetve a házasságkötés és a temetés esetén

Hogyan lehet akkor mégiscsak rendezvényt tartani, ha azok lebonyolítását tiltja a törvény?

A válasz az, hogy a 21. század találmányainak segítségével. A járvány következtében a rendezvényszervezés piaca az utóbbi hónapokban, még ha a kényszer szülte helyzet végett is, de akklimatizálódott ehhez az új világhoz, és a személyes kontaktusokat felcserélték az online térben megrendezésre kerülő események. Az online történő rendezvényekre szintén kitért a jogalkotó:

„Az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.”

Tehát, az események online térben történő megtartását a jogalkotó nem tiltja, szabályozását tekintve is csupán annyira tér ki, hogy a helyszínül szolgáló területen csak a fellépők, és a technikai hátteret biztosító személyzet tartózkodjon.

Hogy történik ez a való életben?

A hirtelen és nagy horderejű változásokat a magyar piac szereplői és a technikai szolgáltatók szerencsére gyorsan, nagy szakértelemmel tudták lekövetni, így a már előre bejelentett rendezvények többségét sikeresen át lehetett költöztetni a digitális térbe. A megváltozott körülmények innovatív megoldásokra sarkallták az iparágat is, így több olyan konstrukció is kialakult az elmúlt hónapokban, amelyek segítségével a rendezvényeket online lehetett tartani. Ilyenek például az interaktív webinárok vagy az online stream rendezvények, amelyeken akár több száz, vagy akár ezer fő is részt tud venni.

Az ilyen típusú digitális rendezvényekre történő regisztráció könnyen és gyorsan végrehajtható, elég csak egy böngésző hozzá. A megosztásra szánt videókat, hanganyagokat vagy prezentációkat az előadó egyszerűen, egy osztott képernyős formában képes bemutatni a hallgatóságnak. Az online webináriumok egyik nagy előnye lehet akár a későbbiekre nézve is, hogy a segítségével kiválóan lehet mérni a résztvevők jelenlétét, aktivitását. Az online tér további pozitívumai, hogy az előadó a világ bármely pontjáról megtarthatja előadását, és a titkosítási lehetőségek széles tárházának köszönhetően az előadást senki sem tudja megzavarni.

Amint az látható, rengeteg olyan pozitív tulajdonsággal rendelkezik már most a digitális világba áthelyezett rendezvényszervezés, amelyek lehetővé teszik, hogy a vírus időszaka alatt is megtarthatóak legyenek. A végső konklúzió azonban még is csak az, hogy vannak olyan esetek, amikor ezek az online rendezvények csak részben tudják megvalósítani a fő célkitűzésüket, hiszen egy ügyféltalálkozó esetében a digitális jelenlétből hiányzik a rendezvény sava-borsa: a személyes interakció.

Author