A Weco-Travel webinárium sorozatának legutóbbi részében az üzleti utazások voltak a fókuszban. Bogáts Balázzsal, a Budapest Airport járatfejlesztési és kereskedelmi tervezési vezetőjével beszélgettünk az őszi-téli kilátásokról, az üzleti desztinációk újranyitásáról és a következő időszakban elérhető repülőjáratokról.

A beszélgetésről készült felvételt alább megtekintheti!


Összefoglaló

A Budapest Airport forgalma a nyári időszakban egyértelmű növekedésnek indult, amit az is alátámaszt, hogy a májusi 90.000 utashoz képest augusztus végére már 700.000 utas fordult meg a budapesti repülőtéren, ami 2020 augusztusához képest is 80%-os emelkedést jelentett. A nyár végi pozitív eredmény azonban még mindig 57%-kal alacsonyabb, mint a járványidőszak előtti, 2019-es év azonos időszakában, amikor közel 1.6 millió utazót fogadott a repülőtér. A kereslet növekedésének két oka van: a nyaralások, illetve a visszatartó tényezők – mint a határzárak – megszűnése, főképp az Európai Unión belül. A nyári desztinációk egyértelműen sláger úti céloknak számítottak az idei évben, és Heraklion, Burgasz, Hurghada vagy Zanzibár élen járt a kereslet tekintetében.

Nő az elérhető desztinációk száma, Ázsia és Amerika azonban továbbra is hiányzik a kínálatból

A Budapestről elérhető desztinációk száma is folyamatos emelkedésben volt a nyár folyamán: a 2019-es kínálathoz képest az úti célok közel 80%-a újra elérhetővé vált. Idén májusban 90 desztináció közül lehetett választani, augusztusra viszont már 120 fölé emelkedett a Budapestről elérhető városok száma. Ezt a 120 úti célt jelenleg 30 különböző légitársaság járatai fedik le, bár alacsonyabb frekvenciával, mint 2019-ben.

Arra a kérdésre, hogy mely útvonalak hiányoznak jelenleg leginkább Budapestről, Bogáts Balázs elmondta, hogy elsősorban az ázsiai és a transzatlanti desztinációk. 1-2 járatot leszámítva, ezek az úti célok jelenleg elérhetetlenek az utazók számára, így a 2019-hez képest 57%-kal alacsonyabb utasforgalom is nagyban ennek köszönhető. Azonban új útvonalak is jelentkeztek a kínálatban, amik azelőtt nem voltak elérhetőek Budapestről, ilyen például Torino, Krakkó vagy Köln.

Lassan növekvő utasforgalom az őszi időszakra, enyhébb szabályozás várható a koronavírus-járvány 4. hullámában

Az őszi utasforgalmi előrejelzések tekintetében Bogáts Balázs nem akart feltételezésekbe bocsátkozni, azt azonban kiemelte, hogy az Egyesült Államok nyitása biztosan pozitív hatással lesz a repülőtér forgalmára is. Szó esett arról is, hogy május-június hónapokban még az üzemelő járatok körülbelül 30-40%-át törölték a légitársaságok, ez a szám augusztusra radikálisan, 1%-ra csökkent. Ez az utazóknak is jó hír, hiszen nagyobb biztonságérzettel foglalhatják le repülőútjukat. Elmondta továbbá, hogy ugyan 2019-hez képest még lényegesen alacsonyabb frekvencián üzemelnek a légitársaságok – az Air France például napi 2 járattal van még csak jelen Budapest-Párizs útvonalon, a Lufthansa pedig 3 járattal a Budapest-München vonalon – viszont a kereslet arányában ebben is növekedést vár az év második felében.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtak meg az üzleti utazók szokásai, vendégünk elmondta, hogy a foglalási ablak a vírushelyzet idején meredeken lecsökkent. Míg a járvány időszaka előtt az üzleti utazásokat 2 hónappal az indulás előtt már lefoglalták, ez a mostani időszakban csupán már csak 2 héttel az indulás előtt történik meg.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma Bogáts Balázs szerint már nem lesz olyan drasztikus hatással a repülőtér forgalmára, mint a második vagy harmadik. Érvelése szerint az egységes európai szabályozások, melyek kimondják, hogy nem lehet a határokat lezárni, illetve a júliusban bevezetett egységes EU-s Covid igazolvány is bizakodásra adhatnak okot. A reptéri higiéniai óvintézkedések, a terminálon dolgozók számára kötelező maszkhasználat és a folyamatos fertőtlenítés továbbra is szigorúan lesznek kezelve a repülőtér üzemeltető részéről.

A beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy jelenleg milyen formában kerülnek ellenőrzésre a védettségi igazolványok a repülőtéren, és hogy hány órával korábban érdemes kimenni a gépindulás előtt. Bogáts Balázs elmondta, hogy érdemes minimum 2 órával a felszállás előtt kimenni a reptérre, mert a check-in pultoknál hosszú sorok tudnak feltorlódni. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az utazáshoz szükséges iratokat sok légitársaság már a check-in pultoknál ellenőrzi, ilyenkor pedig azoknak is sorba kell állniuk, akik régen (poggyászfeladás és reptéri check-in nélkül) egyenesen a biztonsági ellenőrzésre mehettek. A nagy csoportosulások kialakulásának elkerülésére azonban tett intézkedéseket a Budapest Airport, a SkyCourt területén kialakítottak egy rapid átvilágítási pontot.

Budapest Airport fejlesztések

Kihasználva a vírushelyzet okozta alacsonyabb utasforgalmat, a Budapest Airport több fejlesztési és felújítási projektjét előbbre tudta hozni. Például ez idő alatt újult meg a 2A terminál, ahol teljesen új padlóburkolat került lehelyezésre. Befejeződtek a munkálatok az új 1-es utasmóló területén is, mely egy közel 35 millió eurós beruházás volt a repülőtér részéről. A közel 12.000 nm-es területen akadálymentes mosdók, új ülőhelyek, és fedett összeköttetés került kialakításra a 2A terminállal. A biztonsági ellenőrzési protokollban is történtek változások, hiszen egy újonnan kialakított röntgen rendszer segítségével többé már nincs szükség arra, hogy a biztonsági átvilágítás során az elektronikai eszközöket ki kelljen venni a táskákból. Kialakításra került továbbá egy közel 3 km hosszúságú csomagellátó rendszer, mely nagyban segíti a földi kiszolgálók poggyász szortírozását.

Szóba került a repülőtéri VIP szolgáltatás is, amit az üzleti utazók igényeire szabva alakítottak ki. A szolgáltatás részeként például az utasnak egy VIP váró áll rendelkezésére, ahol hostess-ek segítik a becsekkolást, poggyászfeladást, a 2A terminálon egy külön útvonalon közlekedhetnek, továbbá egy külön VIP busz szállítja az utasokat az induló járathoz.

A fenntarthatóság kiemelt fontosságú

Bogáts Balázs kiemelte továbbá, hogy a fenntarthatóság is egy rendkívül fontos cél a repülőtér életében, melyre folyamatosan erőforrást allokálnak. Ezen törekvés első elemeként megemlítette, hogy a repülőtér 2018 óta karbonsemlegesnek minősül, de terveik szerint 2040 és 2050 között a repülőtér elérheti a zéró karbonkibocsátást. További fenntarthatósági fejlesztésként a Budapest Airport eltökélt szándéka, hogy a földgáz felhasználásukat 50%-kal csökkentsék, és a terminálokat geotermikus energiával fűtsék. Egy napelempark létesítése is a tervek közt szerepel, melytől azt várják, hogy a repülőtér éves energiaigényének 20%-át fedezné.

Kérdések és válaszok

Az első félévében közel 2M utas fordult meg a budapesti repülőtéren. Mi várható 2021 végére?

B.B: Az előzetes számítások szerint 2021-ben az utasforgalom várhatóan 4 millió körül fog alakulni.

Várhatóan milyen új, és meglévő járatok lesznek majd elérhetőek a téli menetrendben?

B.B: Nem várhatóak komoly változások a mostani menetrendhez képest. Várhatóan maradni fog ez a 120 körüli desztináció.

A Budapest Airport számításai szerint mikorra várható az, hogy újra elérik a 2019-es rekordév utasforgalmi számait?

Bogáts Balázs egyetért azokkal a nemzetközi előrejelzésekkel, miszerint a légiközlekedés világa leghamarabb 2023-2024 táján fogja újra elérni a 2019-es szintet. Bízik azonban abban, hogy ez korábban is bekövetkezhet.

Author