2020 sok szempontból a feje tetejére állította a világot. A COVID-19 világjárvány sok iparágnak okozott kellemetlen perceket, legyen szó akár a vendéglátásról akár a rendezvényszervezésről, és nincs ez másként a légiközlekedéssel sem. Hatalmas forgalom kiesések, törölt járatok, elbocsájtások és bizonytalanság jellemezte a szektort. Mi várható 2021-ben? A Simpliflying.com most összeszedett 12 olyan trendet és előrejelzést, amelyek meghatározhatják a légi fuvarozás elkövetkezendő éveit.


1. A megszégyenített légiközlekedés

Manapság széles körben elfogadott ténynek tekintik a nyugati országok polgárai azt a vélekedést, hogy a légiközlekedés elősegíti a betegségek széleskörű terjedését. Abban, hogy a közvélemény ezt a negatív jelzőt ragasztotta a légiközlekedésre, a különböző médiumokban megjelenő, néhol fals információk igen nagy szerepet játszottak. Több híradás is szólt arról, milyen veszélyeket rejt magában a COVID időszakában történő utazás, és leleplező riportokkal igyekeztek alátámasztani a tényt, miszerint az utazok nem tartják be a karanténszabályokat sem. 

Azonban nemcsak a média lépett fel támadólag a légiközlekedés felé. Kiváló példa a negatív visszhangok megjelenésére a kanadai kormányzat hivatalos Twitter fiókja is, akik az alábbi tweet-et tették közzé: “A külföldre utazás sokba kerülhet: Az egészségednek és a pénztárcádnak egyaránt.”

2. Az új szigorítások mindent megváltoztathatnak

Az elmúlt hónapokban több variánsa is megjelent a koronavírusnak, például az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában. Az újfajta mutációk megjelenése számos országban kisebbfajta pánikhangulatot keltett, aminek következtében még szigorúbbak lettek a beutazási szabályok és határellenőrzések

A légitársaságok tehát nem tehetnek mást, mint hogy folyamatosan nyomon követik a vírus-mutációk kialakulását, és menetrendjüket a legfrissebb hírek és tudományos megfigyelések alapján monitorozzák.  

3. Az utazási korlátozások elfogadottak (jelenleg)

Az elmúlt hónapok erős kormányzati kommunikációjának is köszönhetően, a közvélemény egyre elutasítóbb lett mind az országukba történő beutazás, mind pedig a külföldre történő kiutazás tekintetében. Kiváló példa erre egy kanadai tanulmány, melyben a válaszadók 87%-a mondta azt, hogy támogatja a teljes utazási tilalmat mindaddig, amíg a koronavírus-világjárvány új megbetegedéseinek száma el nem kezd meredeken csökkenni. 

A Simpliflying jóslata szerint a légiközlekedésnek azzal is meg kell küzdenie 2021-ben, hogy az emberek utazási hajlandósága jelentősen lecsökkent, sőt, vannak, akik a teljes tiltás mellett teszik le a voksukat. 

4. A korlátozások szigorodni fognak még mielőtt elhagyhatnánk őket

Annak ellenére, hogy Izrael szinte elsőként kezdte el állampolgárainak beoltását a Pfizer vakcinával, mégsem enyhítettek az utazási szigorításokon. A Times of Israel külön cikkben elemezte, hogy az oltóanyag eddig nem hozza azt a hatékonyságot, amit elvártak tőle, így Izrael kormánya fontolgatja az utazási korlátozások fenntartását, vagy akár azok további szigorítását. A cikk külön kiemeli, hogy az izraeli tisztviselők “fertőzési gócpontként” tekintenek a Ben Gurion Nemzetközi repülőtérre.

Az USA-ban január 19-én a hivatalba lépett Biden-kormány szóvivője, Jen Psaki Said is kilátásba helyezte, hogy a nemzetközi utazások körüli közegészségügyi intézkedéseket tovább kell erősíteni a COVID-19 elleni küzdelem jegyében.

5. Az utazással kapcsolatos szigorításokat hagyhatjuk el a legkésőbb

Negatív forgatókönyvet jósol a Simpliflying, mivel szerintük a közvélemény elfogadja azt a (néhol fals) tézist, hogy az utazás hatására gyorsabban és könnyebben terjed a koronavírus. Ezért az utazás, mint tevékenység sok ember számára perifériára szorult. Ugyan hiányolják az utazást, a kalandot és az új úti célok megismerését, de nem sorolják a szükségleteik közé, szemben például a barátokkal történő újbóli találkozással vagy a régi hétköznapi dolgok szabad elvégzésével. Ennek hatására több, magát véleményvezérnek gondoló személy is hevesen tiltakozik az országok újranyitását illetően, és további utazási korlátozások bevezetését szorgalmazzák. 

6. A helyreállás kezdetben fokozatos lesz

Tavaly év végén az Air Lingusnál saját előrejelzéseik alapján úgy számoltak, hogy 2021 júniusára a szokásos menetrendjük 70%-át fogják teljesíteni. Ezt azonban a szakemberek jelenleg egy túlzóan optimista forgatókönyvnek írják le, ami ugyan még megvalósulhat – ez függ az oltóanyagok bevezetésétől, azok hatékonyságától, a fertőzésszám csökkenésétől és az új vírustörzsek megjelenésétől is – de reálisabbnak tűnik az a lehetőség, hogy 2021 nyara csak szerény fellendülést fog hozni, és inkább a kontinensen belüli szabadidős utazások, és az üzleti utazások fognak dominálni. A hosszútávú utazások helyreállására azonban a szakemberek szerint hosszabb időre lesz szükség, és legkorábban az őszi időpontokra realizálható fellendülés ezen a téren is. 

7. Az egészségügyi intézkedések fontosabbak lesznek, mint a pontosság

Az elmúlt években az jelentette egy légitársaság megbízhatóságát, ha minimalizálni tudták a késéseik számát. Ez azonban 2020-tól kezdve megváltozik, és a megbízhatóságot jelentő hagyományos mutatók közé előkelő helyre fog felkúszni a higiéniai és biztonsági előírások megalkotása és azok betartatása a légitársaságok részéről. A jövőben nem azok a légitársaságok lesznek az utasok körében megbízhatóak, akik A pontból B pontba a lehető legkisebb csúszással tudják majd eljuttatni utasaikat, hanem akik – még ha késés árán is – de 100 százalékosan képesek lesznek betartani a biztonsági óvintézkedéseket. 

8. A tesztelés velünk fog maradni

A légiközlekedés szereplői mind egyetértenek abban, hogy az utazás megmentése érdekében invesztálniuk kell a tesztelések minél gördülékenyebb megvalósításába. Közel 100 országban követelnek meg valamilyen fajta tesztet az utazás előtt, a legtöbb esetben ez egy PCR-teszt, de néhány országban elfogadják az RT-LAMP és az antigén teszteket is. Általánosan elfogadott hipotézis azonban az a légitársaságok körében, hogy a vakcinák megjelenését és felhasználást követően is velünk maradnak a tesztek, azaz a beutazáshoz nem lesz elegendő az oltást igazoló dokumentum, COVID negatív tesztet is kérni fognak az országokba történő belépések során. 

Ezért létfontosságú egy olyan infrastruktúra kialakítása a légiközlekedés egészét tekintve, amely hozzáférést nyújt az utasok részére ahhoz, hogy akár már a repülőtéren is elvégezhessék a kötelezően előírt koronavírus tesztet.

9. Az oltás kiválthatja a házi karantént

Ugyan vannak országok – mint például Izrael és az Egyesült Államok – ahol a vakcinák használata után is megmaradnak a szigorú beutazási szabályok, azonban akadnak olyan országok is, akik enyhíteni szeretnének a turizmust sújtó intézkedéseken a vakcina megjelenését követően. Ilyen úti cél például a Seychelle-szigetek is, akik kilátásba helyezték, hogy azok a beutazók, akik rendelkeznek már a koronavírus elleni védőoltással, karantén kötelezettség nélkül léphetnek majd be az országba. Ahhoz azonban, hogy ez a szemlélet szélesebb körben is elterjedjen a világ országai között, számos tényezőnek kell majd pozitívan alakulnia, mint az oltás hatékonysága – akár az új vírustörzsekkel szemben is – vagy a nyájimmunitás kialakulása.

10. A vakcinák különbözősége

Jelenleg számos jóváhagyott és forgalomban lévő oltóanyag van az országokban. Ide tartoznak a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca-Oxford is, vagy a hazánkban komoly hírverést kapó orosz Sputnik V és kínai Sinopharm és Sinovac vakcina. Az oltások hatékonyságát tekintve azonban eltérő számokkal találkozhatunk, hiszen például a Sinopharm 80%-os hatékonyságot ért el az Egyesült Államokban és Kínában, míg ezzel szemben a Sinovac csupán 50,4%-ot. Az eredmények alapján tehát lehetséges annak a forgatókönyvnek is a kialakulása, hogy az indulási országban jóváhagyott, azonban alacsonyabb hatékonyságot elérő vakcinát kapó utazók más beutazási szabályoknak kell majd megfelelniük, mint egy olyan ország utazóinak, akiket például a Sinopharm vakcinájával oltottak be. 

11. A világjárványok korát éljük

Egy légiközlekedésben jártas szakember nemrégiben arra a kérdésre, hogy mikor fognak enyhülni a biztonsági intézkedések a légiközlekedés világában azt a kijelentést tette, hogy ez egy olyan kérdés, mintha azt boncolgatnánk, hogy mikor tűnnek el a 2001. szeptember 11 után hozott biztonsági intézkedések. Röviden, nem fognak, méghozzá szerencsére.

A WHO “The Big One” tanulmányában részletesen kifejti, hogy jelenleg a világjárványok korát éljük, és nem elképzelhetetlen az sem, hogy a következő évtizedeket a mostanihoz hasonló járványok fogják kísérteni. Ezért a tanulmány külön kitér a légiközlekedés biztonságosabbá tételére is, melyben kifejtik, hogy szükséges volna bevezetni egy egészségügyi nyilvántartást, melynek szerves részét képezné egy egészségügyi útlevél rendszer kialakítása is. 

12. A környezetvédelem és a pandémia összefonódtak

Végül a környezetvédelem és a légiközlekedés kapcsolatáról is szót kell ejteni. A világ számos kormánya tesz lépéseket a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és ebből a légifuvarozás sem hátrálhat ki. Számos cikk és szakember fejtette már ki azon nézőpontját, hogy az emberi beavatkozás a természetbe több veszélyt is rejt magában, és az egyik ezek közül pont a világjárványok potenciális kialakulása. A légitársaságok pedig egy fokozottan támadott iparág ebben a kérdéskörben, így a légiközlekedés szereplőinek elengedhetetlen lesz, hogy felelősségvállalást tanúsítsanak a környezetszennyezés visszaszorítása és a fenntarthatóbb és biztonságosabb utazás elérésének érdekében.

Forrás: 12 Covid Air Travel predictions for 2021 – SimpliFlying.com

Author