Beszámoló a Weco-Travel 6. webináriumáról, melynek vendége Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt. A program fő témája a koronavírus elleni védőoltások, a nemzetközi utazás és az újranyitás lehetőségei voltak. Ha esetleg lemaradt az online beszélgetésről, itt olvashatja beszámolónkat.
Nagy öröm számomra, hogy utazási medicinával foglalkozhatom, ha csak egy beszélgetés szintjén is. Nekem az alapszakmám a trópusi betegségek, nagyon sok utazási irodának dolgoztam, amíg még utaztak az emberek. Jómagam is sokat utaztam, sajnos ez egy éve nem fordul elő.
– kezdte a beszélgetést Dr. Szlávik János
Vakcinák – és válasz a szkeptikusoknak
A főorvost, akit Pfizer vakcinával oltottak be, először a személyes tapasztalatairól kérdeztük. Elmondása szerint ez a vakcina nagyon erős immunválaszt vált ki. A védőoltással jóval több antitestet termel a szervezet, mintha átesett volna a betegségen. Ennek megfelelően, különösen a második adag beadása után erősebb kézfájdalom, izzadás, gyengeség jelentkezett nála, ami bár egy nap alatt elmúlt, de jelzi, hogy a szervezet komolyan védekezik.
De ami a legfontosabb: mindegyik oltás jó arra, hogy az emberek ne kerüljenek kórházba, ne legyenek súlyos betegek, ne haljanak bele a betegségbe.
Kiemelte: az a cél, hogy megállítsuk a járványt, azt mindegyik oltással el lehet érni.
A közvéleményben felmerülő aggályokkal kapcsolatban elmondta: az egyes típusokhoz kötődő korlátozások azért állnak fenn, mert még nem áll rendelkezésre elegendő adat bizonyos esetekben. Például az, hogy az orosz vakcina krónikus betegeknek, míg az Oxfordi a 65 felettieknek nem adható, amiatt van, mert ezeket a vakcinákat ebből a szempontból még nem vizsgálták meg. A kínai vakcinától sem kell félni: hagyományos, évtizedes, jól bevált technológiát használ, emellett 30 millió embert beoltottak már vele, és nem érkezett hír, hogy probléma lenne vele. Így ha megtörténik az engedélyezés, az is jól használható lesz.
Ezeknek az oltásoknak a magas, 80-90-95%-os hatékonysága extrém ritkának számít. Egy influenza-védőoltásnál például 50-60% ez az érték. Emellett az allergiás reakciók is nagyon ritkák, például a Pfizer vakcina esetén egymillió beoltott emberből 5-nél, míg a Modernánál egymillióból 3-nál alakul ki allergiás reakció.
Utazáshoz vakcinaútlevél, COVID-teszt?
A nemzetközi oltási igazolvánnyal kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg. Egyrészt nem lehet különbséget tenni a közúti vagy a légiközlekedés között, és a gyakori hamisítások is megkérdőjelezik az ilyen dokumentumokba vetett bizalmat. Ráadásul, ha egy országban mindenkit, vagy majdnem mindenkit beoltanak, akkor szükségtelen lehet. Márpedig ez a cél. A kevésbé átoltott országokat pedig egyszerűen büntetnék az ilyen előírások.
PCR-teszthez kötni az utazásokat akár jó is lehetne Szlávik János szerint, mivel már 1-2 nappal a betegség előtt jelez. Ugyanakkor a gyógyulás után, amikor már nem fertőz az utas, akár 3 hónapig is pozitív lehet a PCR teszt. Emiatt problémákat is felvet az utazáshoz kötelezően előírt tesztelés. Ráadásul ez meglehetősen költséges eljárás is.
Szerinte belföldön, ha kártyához kötnének bizonyos szolgáltatások – étterem, mozi, szálloda – igénybevételét, akár hasznos is lehetne, mivel az fokozhatja az oltakozási kedvet.
Aggasztó várakozások az újranyitással kapcsolatban
Természetesen előkerült a határnyitás témája is. Megkérdeztük, hogy szerinte mikorra várható az utazási korlátozások feloldása.
Tavalyi év folyamán azt gondoltam, nyáron már rendben leszünk. De most aggódom. Most hogy látom a kezdődő harmadik hullámot, teljesen el vagyok bizonytalanodva. Nem vennék repülőjegyet a nyárra. A nyitást inkább őszre teszem.
Probléma, hogy egyelőre nagyon alacsony az oltottság: 2 hónap alatt 300 ezer embert sikerült beoltani, ami nagyon kevés. Még úgyis, hogy ez biztosan fel fog gyorsulni. Sajnos erős az oltásellenesek hangja: most 40-50% körül van azok száma, akik biztosan beoltatnák magukat, és ez nem elég, legalább 60-70% kellene.
Meg kell próbálni az embereket meggyőzni. Nem a mellékhatásoktól kell félni, hanem a koronavírustól. A koronavírus nagyon gonosz betegség tud lenni.
Meglepően sokan az első oltás beadása után kapják el a betegséget. Az oltások után is fontos az elővigyázatosság, a maszkviselés. Viszont ami nagyon jó hír, hogy a beoltottak, ha esetleg mégis elkapják a koronavírust, akkor sem fertőznek már tovább, a betegség pedig komolyabb tünetek nélkül zajlik le.
Mit tanultunk a világjárványból? Milyen állandó változást hoz ez az életünkben?
A maszkviselés, az odafigyelés, a fertőtlenítés sokáig velünk marad a főorvos szerint. Érdekes, hogy volt már 100 évvel ezelőtt egy világjárvány, ami kísértetiesen hasonlít a mai helyzetre, a spanyolnátha az első világháború végén, de valahogy ezt is elfelejtettük. Ha valamit tanulunk akkor a távol-keleti, állatról emberre terjedő betegségekre való fokozott odafigyelés legyen!
Q&A – Hallgatói kérdések a szakemberhez
Miért van az, hogy a vendéglátóhelyeknek kötelező zárva tartani, míg más szolgáltatóknál ez nincs így? Az érintettek szerint nem indokolt ez a korlátozás.
Teljesen igazuk van. Meg lehet oldani egy étteremben például, hogy az asztalok két méterre álljanak egymástól. Meg lehet oldani, hogy klíma helyett szellőztetünk. Ezek egészségpolitikai döntések.
Meddig véd a vakcina?
Nem tudjuk pontosan. A korszerű oltások legalább 2 évig védenek, állatkísérletek szerint is ennyi lehet a védettség ideje. Viszont várhatóan a mutánsok miatt nem fogjuk megúszni az újabb oltást.
Cukorbetegeknek melyik oltás javasolt?
A Szputnyikon kívül bármelyik. Azt nem lehet krónikus betegeknek adni, mivel azzal kapcsolatban nincs még elég tapasztalat. De remélhetőleg hamarosan jönnek az ezzel kapcsolatos adatok is. A cukorbetegség egyébként a legrizikósabb betegség, őket minél hamarabb be kell oltani.
Milyen veszéllyel bír az, ha szegényebb országok kevésbé jutnak hozzá az oltáshoz? Jelentheti ez azt, hogy újabb mutációk terjednek el a világon?
Ez bizony komoly gond, hogy mi legyen a fejlődő országokkal. Bár az oltások nem drágák, de egy afrikai országnak ez is hatalmas összeg. Ezért jött létre a COVAX nevű kezdeményezés a fejlődő országok megsegítésére, hiszen fennáll a veszélye a mutációk kialakulásának a szegényebb országokban. Akár egy beoltott utazó is elkaphatja az adott országban, ha a mutáció ellen nincs védve.
Mennyire jelent veszélyt a mutációk Magyarországra bekerülése?
Sajnos látjuk, hogy megszaporodtak az utazási betegségekben szenvedők, az utazásra engedélyezett országokból is. Úgy látom, ahová lehet menni – Tanzánia, Zanzibár, Maldív-szigetek, Közép-Amerika – oda azért mennek. Ez kockázatot jelent a mutációk behurcolása szempontjából is. Tényleg komolyan kellene venni a karantént.