21 légitársaság vállalta, hogy megváltoztatja azokat a környezetvédelmi állításaikat, amelyeket több európai fogyasztóvédelmi hatóság problémásnak talált. A lépés célja, hogy légitársaságok komolyabb lépéseket vállaljanak a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, és átláthatóbb tájékoztatást nyújtsanak az utazóknak.
Összesen 23 európai fogyasztóvédelmi hatóság fogott össze azért, hogy átláthatóbb legyen a légitársaságok kommunikációja a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseikről. A szervezetek, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete még 2023-ban fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a vállalatok hagyjanak fel a sokszor félrevezető vagy homályos állítások hirdetésével, más néven a „greenwashing”, azaz a „zöldre mosás” gyakorlatával. A céljuk az volt, hogy a repülést ne lehessen fenntartható közlekedési módként feltüntetni, mivel a repülés széndioxid-mentesítésére irányuló megoldások egyelőre nem látszanak megvalósulni.
Mit jelent a greenwashing?
A fenntarthatósággal kapcsolatos félrevezető kommunikáció, amely azt a benyomást kelti, hogy valami fenntartható vagy zöld, miközben a háttérben nem történik valódi értékelhető környezetvédelmi teljesítmény. A greenwashing lehet félrevezető jelölés, túlzó állítás, homályos kifejezés, vagy akár egy apró, jól kommunikálható zöld lépés felnagyítása. Például amikor a légitársaságok kommunikációjában túl hangsúlyos a fenntartható repülőgép üzemanyag felhasználása, holott a legtöbb esetben az 1%-ot is alig éri el a valós SAF-felhasználás.
A fogyasztóvédelmi szervezetek kezdeményezésére most számos európai légitársaság – Air Baltic, Air Dolomiti, Air France, Austrian Airlines, Brussels Airlines, Eurowings, Easyjet, Finnair, KLM, Lufthansa, Luxair, Norwegian, Ryanair, SAS, SWISS, TAP, Transavia France, Transavia CV, Volotea, Vueling, Wizz Air – tett vállalást az alábbiakra:
- Nem kommunikálják többé az utasok felé, hogy egy adott járat szén-dioxid-kibocsátása semlegesíthető, kompenzálható vagy csökkenthető extra költségek kifizetésével.
- A „fenntartható repülőgép-üzemanyagok” (sustainable aviation fuels, SAS) kifejezés csak akkor használható, ha megfelelő magyarázatokkal alátámasztják.
- A homályos, „zöld” kifejezéseket, terminológiát, burkolt állításokat mellőzniük kell.
- Több információt kell nyújtaniuk a jövőbeli környezetvédelmi elképzeléseikről, egyértelmű tervekkel, megvalósítható lépésekkel és az érintett kibocsátások típusát is fel kell tüntetniük.
- A CO₂-kibocsátással kapcsolatos számításaikat egyértelmű és átlátható módon kell közölniük.
- Elegendő tudományos bizonyíték és információ nyújtása a javuló környezeti hatásra vonatkozó állítások alátámasztására.
„Megtévesztő azt állítani, hogy a légi közlekedés lehet fenntartható, felelős és zöld. A légitársaságok kifogásolt gyakorlatai nem voltak képesek megakadályozni vagy csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a döntés most azt is jelenti, hogy a cégeknek ezentúl valódi eredménnyel kecsegtető technológiákba és fejlesztésekbe kell befektetniük, ha el akarják nyerni a fogyasztók bizalmát” – mondta ennek kapcsán dr. Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ügyvezetője.
A hatóságok ellenőrizni fogják, hogy az érintett légitársaságok betartják-e a vállalásaikat. A tisztességes verseny és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében más légitársaságok gyakorlatát is értékelni fogják, és szükség esetén ugyanezeket a kötelezettségvállalásokat tőlük is el fogják várni.
Forrás: Tudatos Vásárlók, Európai Bizottság