Repülőjegy-vásárláskor egyre gyakrabban jön velünk szembe az az adat, hogy mennyi karbonlábnyomot hagyunk magunk után az adott utazással. Azonban az sem ritka, hogy más adatot látunk egy légitársaság oldalán, vagy egy független kalkulátorban. A következőkben azt mutatjuk be, milyen tényezőket szoktak figyelembe venni a karbonlábnyom meghatározásánál.
De először is – mi az a karbonlábnyom?
A karbonlábnyom az üvegházhatású gázok (beleértve a szén-dioxidot és a metánt) teljes mennyisége, amely az emberi vagy vállalati tevékenységek által, vagy egy termék életútja során keletkezik. Minél fejlettebb országban él valaki, annál nagyobb károsanyag-kibocsátásával jár mindaz, amit élete során csinál. Minden tevékenységünk közül a legnagyobb karbonlábnyomot utazás során hagyjuk magunk után. Ilyenkor ugyanis, főleg, ha külföldre mennénk, még mindig a repülés az optimális megoldás (elvégre nem feltétlenül fér bele egy egésznapos vonatozás, pláne, ha üzleti ügyben járunk el, határidőre), de sajnos ezzel okozzuk a legtöbb kárt a természetnek.
Viszont a járatok közötti válogatás során figyelembe vehetjük azt is, hogy az adott út mekkora károsanyag-kibocsátással jár. Ehhez már számtalan kalkulátor elérhető a neten – viszont ne csodálkozzunk, ha ezek sokszor nem ugyanazokat az értékeket mutatják. Mivel a karbonlábnyom kiszámítására nincs egységesen elfogadott módszer, ezért a kalkulátorok nem ugyanazokat a tényezőket és szorzókat veszik figyelembe. Ezek közül a leggyakoribbak a repülőgép típusa, az utazás hossza, az osztályok, az utastér kialakítása, a járat kihasználtsága, valamint a sugárzási kényszer. A karbonlábnyom mértékegységét szén-dioxidban szokás megadni, de arra sincs egységes válasz, hogy pénzben kifejezve mennyit ér egy egység.
A karbonlábnyom-számítás fő szempontai
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy pontosan mivel jár az utazásunk, arra figyeljünk, hogy az adott kalkulátor mi mindent vesz figyelembe számításkor.
- Az egyik a repülőgép típusa: minél újabb gyártású egy gép, annál hatékonyabb az energiafelhasználása, és ezáltal kevesebb káros anyagot termel.
- Ha tehetjük, válasszunk közvetlen járatot. Ugyanis egy repülés során az üzemanyag mintegy 23%-át a fel- és leszálláshoz használják fel – ez egy repülőgép tankjának közel egynegyede.
- Az első osztályon való repülés négyszer több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a turistaosztályon. Ez annak köszönhető, hogy a magasabb osztályon nagyobb ülőhelyek vannak, amelyek a repülőgép egy utasra jutó szennyezésének nagyobb százalékát teszik ki.
- A csomag mérete is számít: a könnyű poggyász nemcsak nekünk, a környezetünknek is előnyös. A repülőgép kisebb terhelése jelentősen csökkenti a felszálláshoz és a levegőben maradáshoz szükséges üzemanyag-felhasználást.
- A legforgalmasabb repülőtereken gyakran hosszú sorokban állnak az üzemanyagot égető repülőgépek, vagy kanyarogva várják, hogy sorra kerüljenek a felszálláshoz. És az érkező járatok is elakadhatnak, körözhetnek, így még több káros anyagot juttatnak a levegőbe. Választhatunk alternatív, kisebb repülőtereket, amelyek valószínűleg kevésbé vannak túlzsúfolva, így nem annyira jellemző a felesleges üzemanyag-felhasználás.
- Az üzemanyag sem mindegy. Annak is utána nézhetünk, hogy az adott légitársaság használ-e, és ha igen, mekkora mértékben SAF-ot (Sustainable Aviation Fuel, azaz fenntartható repülőgép-üzemanyag). A SAF akár 80%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet, mint a hagyományos repülőgép-üzemanyag. Jelenleg azonban a teljes repülőgép-üzemanyag-felhasználásnak csak körülbelül 0,1%-át teszi ki.
Hogyan csökkenthető a karbonlábnyom?
Erre egyelőre a legjobb megoldás a semlegesítés. Repülőjegy-foglaláskor gyakran felkínálják a légitársaságok, hogy „kiegyenlítsük” a karbonlábnyomunkat. Ez azt jelenti, hogy a repülőjegyünk némileg drágább lesz, de a plusz pénzt valamilyen fenntartható energiaforrásba, például szélmalmokba fordítják, hogy ellensúlyozzák az általunk okozott kárt a természetnek.
Nem minden légitársaság kompenzál ugyanúgy. A Scandinavian Airlines esetében például a járat lefoglalásakor utazási extraként bioüzemanyagot lehet vásárolni. A jelenlegi szabályok szerint a bioüzemanyag legfeljebb 50%-a keverhető a hagyományos üzemanyaggal.
Ha az adott légitársaság számításával nem értünk egyet – mert mondjuk nem vesz figyelembe elég tényezőt – akkor független, környezetvédelemmel foglalkozó oldalakat is kereshetünk, hogy valamilyen módon semlegesítsék a karbonlábnyomunkat, például faültetéssel.